kKinek mi jut először eszébe. Buli, jókedv, barátok? Vagy kötelező jól érezni magamat? Én valahol a kettő között vagyok. Nincs azzal semmi baj szerintem, hogy van egy olyan nap, amikor mindenki bulizhat, és mindenki megértő ezzel szemben, senki nem hányja másnap a szemére, hogy miért másnapos, és mennyit ivott, és hol hangoskodott. De ez a kötelező jellege nem tetszik annyira. Ma elhatároztam, hogy nem megyek sehova. A legtöbb barátom kiakadt, hogy miért pont ma nem, hiszen szeretek bulizni. Végül most itthon ülök olvasom a facebook postokat, meg hallgatom az utcán vinnyogó embereket, kapom a telefonokat, és már én érzem rosszul magam... valóban velem van a baj? Már úgy érzem még is el kellene mennem valamelyik lerészegedős házibuliba. Lehet, hogy el is fogok, ez még a jövő zenéje.
Az ok nem az volt, hogy most már csak azért sem bulizok amikor mindenki bulizik, nem vagyok ennyire lázadó alkat, csak egyszerűen most semmi nem győzött meg arról, hogy nekem ez most jó lesz. De őszintén szólva az sem jó, hogy egyedül ülök itthon és azon gondolokodom, hogy ez jó nekem? Melyik a kisebbik rossz? Hogy jutottam eddig? Szánalom.
